Cikkeim

Ezért kellene minden szülőnek kutyaiskolába járnia

Akár hisszük, akár nem, a szülői szerep és a gazdi szerep között nagyon is sok a hasonlóság. Mikor otthonunkba fogadunk egy kutyust, előbb-utóbb ráeszmélünk,hogy azon kívül, hogy imádjuk és teljesen elolvadunk tőle, más tennivalók is akadnak.Nevelni kell, és felelősséggel gondoskodni róla. Különösen érdekes ez abban az esetben, ha előtte még nem voltunk ilyen helyzetben. Csakúgy, mint az első baba érkezésekor.

Boldogabbak, akik több szemüveget is viselnek

Nem az optikus által felírt szemüvegre gondolok, hanem arra, ami láthatatlan, és amit mindenki visel. Ugyanis alapból a sors mindenkit megajándékozott egy személyre szabott,láthatatlan szemüveggel. Ezen keresztül szemléljük a világot, alkotunk véleményt, vagy ítélünk meg dolgokat, helyzeteket és embereket.De miért célszerű a saját szemüvegünk mellé még többet is feltenni?

Közös időtöltés, különböző érdeklődési kör – mi a megoldás?

A közös, minőségi időtöltés minden párkapcsolatban fontos szerepet tölt be. Ezzel most nem mondtam újat, igaz?

Ígéretek jönnek, mennek… de vajon miért nem tartjuk őket?

Férjek, feleségek, párok ígérnek ezt-azt… majd szépen megfeledkeznek róla… Miért is olyan gyakori ez a jelenség? A válasz: Azért, mert az ember ugyebár elfelejt dolgokat, ki bír mindent észben tartani, mikor folyton ezer dolog felé kell figyelnie. Ezt részben el is tudom fogadni, de talán akkor le kellene szoknunk arról, hogy lépten-nyomon ígérgessünk.

A mosogatógéphez és a társunkhoz való viszonyulásunk

Félreértés ne essék, eszem ágában sincs társunkat egy mosogatógéphez hasonlítani! Amit szeretnék megmutatni, az az, hogy az idő múlásával, hogyan módosul kapcsolatunk, hozzáállásunk másokhoz vagy akár hétköznapi dolgokhoz; legyen az egy fontos ember számunkra, mint a párunk, vagy akár csak egy egyszerű háztartási gép. Nézzük meg három fő szakaszra leegyszerűsítve mi is történik a mosogatógép esetében!

Sokan azt hiszik, hogy ha hibáznak, nem fogják szeretni őket…

Sokszor tiltakozunk, hárítjuk a felelősséget, mentjük a menthetőt. Azonban adódik a kérdés: vajon így tényleg szépíthetünk a helyzeten, vagy ez inkább csak olaj a tűzre?

Lehetek-e független?

Annyi a jó tanács, mint égen a csillag

Sok okos könyvet olvasunk, sok bölcs tanácsot meghallgatunk, mégsem mindig sikerül őket alkalmaznunk. Mi az, amin elcsúsznak a dolgok? Vagy ez így természetes? De akkor miért vágyunk a bölcs tanácsokra, ha a sikeres megvalósítás elmarad?

Dicsérjük a párunkat!

Ez jól hangzik, mint tanács és bizony valljuk meg őszintén, sokszor megfeledkezünk róla. De mi történik, ha mégis élünk ezzel a lehetőséggel, viszont társunk nem befogadó rá, sőt meg sem hallja elismerő szavunkat?

Egy veszélyes válasz

-Mi bajod Drágám?

-Semmi…

Meg kell-e szerettetnem magam anyósommal/apósommal?

Párkapcsolatunk során előbb utóbb szembe kerülünk egy új kapcsolódási formával: Hogyan is viszonyuljunk párunk szüleihez? Természetesen ez többoldalú kapcsolódás. Nagyban meghatározó szerepe van annak, hogy párunk szülei hogyan állnak hozzánk, illetve annak is, hogy társunk hogyan viselkedik. (Jól bemutatja ezt a kényes témát, az Apádra ütök című film).

Miért nem beszélget velem többet a párom?

Jó a kérdés és nagyon gyakori. A „beszélget” szóból érezzük, hogy oda-vissza kommunikációra vágyik az illető.

Amikor fáj mélyen, belül… Igenis sajnálom magam…

Mikor megbántanak minket, elhatalmasodik bennünk egy érzés, amely szinte sejtjeinkig hatolva eluralja szívünket, lelkünket, egész lényünket. Hogyan is kezelhetjük az ilyen érzéseket? Itt most nem az apró megbántásokra gondolok, hanem a nagyobb horderejű fájdalmakra.

Mindenki vágyik arra, hogy a társa mellette legyen és támogassa…

De hogyan tudom én támogatni a páromat? Mit jelent az igazi, önzetlen támogatás? Miért tud átcsapni az önzetlenség mártírkodásba? Mikor megy könnyen és mikor nehezen?

„A házasság szerelem. A szerelem vak. A házasság vakoknak való intézmény.” (Liane Moriarty)

Tényleg így lenne? Nézzük meg mi ebben az igazság, és mi nem!